Pszichológiai tevékenység
Iskolapszichológiai ellátás
Az iskolapszichológusi munka alapvető célja, hogy az iskola nevelő-oktató munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Az iskolával együtt azt szolgálja, hogy a gyermekek belső lehetőségeiket - egyéni és társadalmi szempontból egyaránt- az adott körülmények között optimálisan képesek legyenek realizálni, személyiségük formálódjon, és fejlődjön az oktatás-nevelés folyamán. Amikor ebben az értelemben a tanulók alapvető és perspektivikus érdekeit képviseljük, akkor hozzájárulunk a nevelési célok konkretizálásához, rugalmasan és toleránsan a belső adottságokhoz igazodó érvényesítéséhez.
Szakmai munkánkat érdemes rendszerszemléletben, a gyermek- szülő- pedagógus közös mezőben végezni. Feladatom elsősorban a primer prevenció területén van, munkámmal közvetett és közvetlen módon segítve a gyermekek személyiségfejlődését, kognitív és érzelmi fejlődésük biztonságát a neveléslélektani és a szociálpszichológiai eszközrendszer kompetenciahatárain belül.
|
Munkaformák |
Tevékenységek |
|
Osztályokkal |
Első osztályosok megismerése |
|
|
Óralátogatás |
|
|
Rendhagyó osztályfőnöki óra |
|
|
Képességfelmérés, Diagnosztizálás |
|
Tanárokkal |
Tanári konzultáció |
|
Szülőkkel |
Szülői fogadóóra |
|
|
Szülő csoport |
|
Egyéni foglalkozások |
Kamasz-panasz fogadóóra |
|
|
Segítő beszélgetés |
|
|
4 üléses serdülő konzultáció |
|
Csoportok Tan.a k. |
Szorongásoldó-zenés festő csoport |
|
|
Mandala csoport |
|
|
Önismereti csoport |
|
|
Szociális-képesség fejlesztő csoport |
|
Csoportok/ Ért.ak. |
Serdülőklub |
|
|
Szociális-képesség fejlesztő csoport- babzsákos foglalkozás |
|
|
|
|
|
|
„Sosem az előttünk álló kihívások jelentik a valódi problémát. A probléma az, ha nem hisszük el, hogy le tudjuk küzdeni ezeket. A kétségeink, démonaink, korlátaink legyőzésének kulcsa, ha bizonyosak vagyunk benne, hogy azt tesszük, amit kell. Ha bizonyosság van bennünk, akkor nemcsak képesek vagyunk rá, hanem meg is csináljuk.” /Yehuda Berg/
1. Fontos szerepe van a tanári konzultációknak. Az esélyegyenlőség és a differenciált egyéni bánásmód az iskola mindennapjaiban a pszichológus, és a pedagógus szoros együttműködésében tud megvalósulni. Ha – a tantestülettel, iskola igazgatójával jó a kapcsolat- gyors a jelzés, lehetőség van a probléma kezdetén beavatkozni, a gyermeknél jelentkező tünetet az iskola, az otthoni környezet kontextusában felfogni, kezeléséhez a megfelelő feltételeket megkeresni. Szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel együttműködve. Így az intervencióval – szerencsés esetben…- megakadályozható a probléma elmélyülése. A pedagógusokkal végzett konzultációk, esetmegbeszélések célorientáltak és véleményem szerint hatékonynak mondhatók. A több éve fennálló, főként familiáris helyzetet érintő esetek nem változnak egyik napról a másikra, de itt be kell látnunk, hogy a probléma sem új keletű- ezért a megoldása is többszereplős és hosszú időt vesz igénybe. Ilyenkor együtt gondolkodunk a gyermekvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel, kollégákkal és a közös problémamegoldó folyamatban új szempontokat próbálunk kialakítani a nevelési helyzet befolyásolására.
2. Szülői konzultációk A problémák hátterében sajnos gyakran otthoni nevelési problémák, fizikai és érzelmi elhanyagolás áll, ami sokszor a sérült gyermek el nem fogadásából és ennek kompenzációjából adódik. Fontosnak tartom a szülők szülői szerepükben való megerősítését, felelősségük visszaadását a gyermekük nevelését illetően.
Szülőcsoport Havi rendszerességgel. Lehet tematikus, vagy adott célcsoportra irányuló/ pl. autista gyermekek szüleinek/ Cél lehet teret nyújtani a hasonló problémával küzdő szülők számára, hogy egymással megismerkedjenek, megoszthassák érzéseiket, örömeiket, bánataikat- megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül a nehézségeikkel.
3.Óralátogatás- ahol megfigyelhető a tanulók viselkedése, motivációja. Ezt követően az osztályfőnökökkel megbeszélve – a felmerülő problémákat – kerül sor a segítségre szoruló gyermekek diagnosztizálására, segítő beszélgetésbe való bevonására, szülők behívására. Fontosnak tartom az óralátogatást, illetve a gyermekek megfigyelését kötetlen helyzetekben: szünetekben, ünnepségeken, versenyeken, mert ez gyakran rávilágíthat az adott gyermek normaszegő viselkedését kiváltó okokra, illetve megszüntetésének lehetséges módjára.
Sok gyereknél tapasztalható a motiválatlanság. A sérült gyermek személyiségfejlődést nehezítő sajátossága a cselekvési késztetések, az akarati tulajdonságok gyengesége. Ezt az állapotot ösztöngyengeségnek nevezzük, amely a fejlődés során ért számos frusztráló és csalódást okozó tapasztalat hatására kifejezettebbé válik: a szorongások, félelmek, a meg nem értettség tovább gyengítik az akadályok leküzdhetőségét. A gyógypedagógiai nevelésnek és a pszichológiai ellátásnak erősítenie kell e nehézségek dacára a gyerekek önbizalmát, bátorságát. Ha sikerül a szociális neveléssel és oktatással az elvesztett önbizalom visszaállítása, újra fel lehet éleszteni a motivációt és a frusztráló helyzetek megoldásának képességét.
4. Rendhagyó osztályfőnöki óra- egyeztetve az osztályfőnökkel. A téma változhat: lehet egészségmegőrzéssel- , konfliktuskezeléssel kapcsolatos; közösségépítő, felvilágosító és preventív jellegű is. Integrációban a fókusz lehet egymás elfogadása, a másságban rejlő erő: ”sokfélék vagyunk és mindenki másban jó” . Ezek az órák egyben lehetőséget teremtenek az iskolapszichológus jobb megismerésére, bizalom kiépítésére is.
5. Egyéni foglalkozások Első lépés a gyermek megismerése: áttanulmányozni a szakértői véleményt, képesség vizsgálat, rajztesztek, bábok… Tisztában kell lennünk azzal, mit és hogyan ért meg a gyermek, milyen csatornát preferál a kommunikációban.
Szükség esetén továbbutalás gyermekpszichiátriai, illetve neurológiai vizsgálatra, kivizsgálásra. Ehhez megfelelő kapcsolatrendszer kialakítása.
- Segítő beszélgetés Az a tapasztalat, hogy az egyéni ellátási formák hatékonyabbak, mint a csoportos helyzet. A gyerekek bátrabban megnyílnak. Leggyakoribb ok: szorongás, teljesítménycsökkenés, iskolakerülés, beilleszkedési nehézség, deviáns magatartás, függőségek
- Kamasz-panasz fogadó óra: előre egyeztetett időpontban. Ez általában egyszeri alkalom, melynek fókuszában a problémahozó és az ő adott-itt és most- problémája áll. Bármelyik gyermek bejöhet, akinek iskolai tanulással, vagy családdal, barátokkal kapcsolatos problémája van.
- Négy üléses serdülőkonzultáció Lehetőség arra, hogy a kamasz találkozzon saját érzéseivel és átgondolhassa döntéseit. Az ülések során –segítséggel- képes végiggondolni nehézségeit, dilemmáit, válságos helyzetét, és megtalálni a lehetséges kivezető utakat.
6. Csoportos foglalkozások
- Önismereti csoport A serdülőkor a szerepkísérletek időszaka, melynek során különböző viselkedésformákat,érdeklődésirányokat és ideológiákat fedezhetnek fel a fiatalok. A különböző szerepek kipróbálása, a sokféle feladat megoldása közben elért sikerek és kudarcok erősítik a serdülő én tudatát; segítik felismerni személyiségtulajdonságait: képességeit,jellembeli,akarati sajátosságait. Ezen történések a valós énkép kialakulását is szolgálják és egy magasabb szint, az énideál irányába is lendítik a fejlettségi szintjével elégedetlen serdülőt. Integrált énfogalom kialakítása addig nem lehetséges, míg a serdülők nem teremtik meg önmagukat a személyes és társas közegben, azaz, míg el nem érik személyes és társas identitásukat.
- Szociális képességfejlesztő csoport; illetve Serdülőklub. Ez azért fontos, mert a kamaszkorba lépő gyermekek kortárskapcsolati konfliktusai és esetleges bántalmazása, perifériára szorulása alapvető jelentőséggel bírhat számos testi és lelki probléma kialakulásában. Ezek kezelése során a hagyományos pszichoterápiás módszerek mellett egyre inkább szükségesnek tűnik az alapvető szociális készségek célzott fejlesztése, amelynek segítségével a serdülők hatékonyabbá válhatnak a kezdeményezés, kommunikáció, önvédelem és problémamegoldás terén. Mindezek segítségével könnyebbé válhat a barátságok kialakítása és fenntartása, a közösségbe való beilleszkedés. Ezen készségek alapvető fontosságúak a harmonikus, kiegyensúlyozott élethez, a későbbi boldogulásban jelentős szerepet játszó kapcsolati tőke kialakításához, magabiztos fellépéshez.
- Szorongó gyermekeknek zenés, rajzoló- festő csoport, vagy mandala csoport indítható, ahol a védett környezetben szabadon kifejezhetik érzéseiket különféle technikák alkalmazásával. A foglalkozásokon a képi kifejezés és feszültségoldás kap hangsúlyt.
- Értelmileg akadályozott és autista gyermekeknél szociális beilleszkedést segítendő babzsákos foglalkozásokat szervezhetünk. A gyermek fokozatosan sajátítja el az érzelmek szabályozásának lehetőségét, azt, hogy pillanatnyi érzelmeit alá kell rendelnie a szituációnak, nem lehet szabadjára engedni. Akadályozott gyermeknél éppen az intellektuális szabályozás gyengesége okozza, hogy megkésve, nehezen és szűkebb tartalommal alakulnak ki az úgynevezett magasabb rendű érzelmek: a kötelesség- és felelősségérzet, a mások iránti baráti érzés, a lelkiismeret. Törekedni kell ezen érzelmek kibontakoztatására!
Csontosné Csécsey Magdolna
krízis szakirányú tanácsadó szakpszichológus,
gyógypedagógus, tanár
| 2021. június | |||||||
| hé | ke | sz | cs | pé | sz | va | |
| 22 | - | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| 23 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
| 24 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
| 25 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
| 26 | 28 | 29 | 30 | - | - | - | - |